Érezted már valaha is azt a fülledt, szmogos, meleg levegőt, amit beszippantasz, ahogy kinyílik a repülőgép ajtaja Kairóba érkezve?
Minden egyes alkalommal, mintha csak az első lenne, átjár egy nagyon jó érzés, amiben egyszerre kavarog boldogság, szomorúság, kíváncsiság, izgalom, hála, bizonytalanság.
Az utazás nem mindig csak öröm.
Aggodalom, lemondás, frusztráció, kérdések, döntések. Annak, hogy itt lehess, ára van. Munka, nem-et mondás, sok mindent meg kell oldanod, el kell rendezned, a gyereket, a szabadságot, a párod, a macskát, a kutyát és még néhány új ruhát is kellene azért venni. Meg nem ártana felkészülni, hogy ahová mész ott ne csak az idegenvezetőre hagyatkozz, hanem legyen valamennyi előzetes ismereted is… legalább a térképen el tudd helyezni, hol jársz.
És lelkileg felkészülni? Vajon fel lehet egyáltalán? Fel lehet készülni egy olyan élményre amit még egyáltalán nem éltél át? Lehetséges az, hogy valóban magad mögött hagyd az „otthoni gondokat”? És legalább erre a kis időre is, de nyitott szívvel érkezz?
Amit az utazási ajánlataimban átadok Neked, az nem más, mint egy üres programleírás helyszínekről, látnivalókról, fáraók neveiről. Képzeld el azt, amikor hazaérsz és megkérdezik tőled, hogy milyen volt az utazás? Át tudod úgy adni az élményt, mintha ő is a részese lett volna? Csak mesélni tudsz, csak egy parányi ízelítőt tudsz adni abból, amit valójában átéltél. A látványt, az ízeket, az illatokat, a hangokat, a monumentális méreteket… Hiába mondanám Neked, hogy a Piramisok óriásiak.. akkor és ott érted meg igazán amikor a kövek mellett állsz és felnézel, hogy tényleg óriásiak.
Ezt az érzést én nem tudom Neked átadni, ezt nem lehet leírni. Ehhez kellesz Te, kell az, hogy megérkezz, kell az, hogy amikor kinyílik a repülőgép ajtata és megérzed azt a bizonyos fülledt, szmogos, meleg levegőt, akkor érezd, hogy élsz, hogy itt és most vagy, hogy indulhat az utazás. Kint és bent.
És te fogod megtölteni az üres programleírást. Mert az érzéseink írják az emlékeinket.