Nem tudom máshogy fogalmazni, hogy mi az az ok amiért sokan még hiszünk benne, hogy hamarosan jobb lesz és kitartunk.

Március elsején ünnepeltem csöndben, egyedül az első szülinapját az irodámnak itt a Nefelejcs utcában. Tudjátok, hogy nagyon nagyon hosszú ideig csak online dolgoztunk, nem volt anno ügyfélfogadási irodánk, de nekem nagyon hiányzott már, hogy lássalak titeket, hogy ne csak egy távoli hang legyetek a telefonban és ne csak egy e-mail váltásnyi kontakt legyen közöttünk. Ezért tavaly januárban gondoltam egyet a 2019-es szuper évünk után, így egy pici, de annál több szeretettel teli irodát varázsoltunk. Felújítottunk, festettünk, berendezkedtünk, érkeztek a papirusztekercsek, a lámpák, a szőnyegek, a színes párnák, a hibiszkusztea Egyiptomból, a mentatea, a teáskannák Marokkóból… szerettem volna iderepíteni Nektek egy kis mesés keletet, hogy érezzetek egy kis ízelítőt abból, ami majd kint vár Titeket. Akkor álmomban sem gondoltam volna, hogy egy év múlva egyedül fogok itt ülni és megint olyan híreket kapni, hogy jön újra a home office, megint írom a körlevelet, hogy zárunk, hogy csak telefonon és e-mailben vagyunk, hogy csak online tudtok foglalni és nem lehet személyesen bejönni. A szomszéd üzletekben dolgozó társaimmal együtt néztük a reggeli híreket, hogy dolgozhatunk-e vagy nem, mi lesz a döntés. Nem tudom elmondani, hogy a néma pillantások milyen beszédesek most az utcán. Bármely irányba nézek, nem találok olyat akinek a vállalkozását ne érintené és nem is tudnál mérlegelni, hogy kinek könnyebb vagy nehezebb most.

Napról napra csak bízunk benne, hogy ma majd más lesz, ma már gyönyörűen süt a nap, lassan csak helyreáll a rend és különben is, élünk, úgyhogy minden rendben van.

Éppen az előbb egy kislány sétált el a nyitott ajtó előtt és azt mondta az anyukájának, hogy mindenben van valami jó. Igen, tudom, hogy semmi nem tart örökké, így ez az állapot sem. Tudom, hogy olyan szakmát választottam, amit bármilyen nehézség ellenére is szeretettel és szívesen csinálok. Tudom, hogy feladatom van, mert nagyon sokan várnak arra, hogy újra munkát adjak nekik kint, hogy el tudják tartani a családjaikat. Tudom, hogy nagyon nagy szükséged lesz a feltöltődésre, mert erőn felül teljesítesz miközben dolgozol, közben otthon helytállsz mint, szülő, testvér, házastárs, most már mint pedagógus is.

És megértem a bizonytalanságodat,

hogy nem mersz utazást foglalni, mert mi lesz ha zárnak, mi lesz ha kötelező lesz az oltás, mi lesz a munkahellyel, a karantén, a teszt. Túl sok a kérdőjel ugyanakkor mégis mennél, mégis benned van a bizonyosság, hogy addigra már minden jó lesz. Ez a kettősség érzése a legrosszabb, de ezzel nem vagy egyedül. Érzem ezt azon, ahogy ajánlatot kérsz, ahogy felhívsz, ahogy még a repülőtérre menet is megnézed a híreket. Sőt az éppen kint lévő Utasaink is rendszeres tájékoztatást kérnek és kapnak, hogy mire számíthatnak mire hazajönnek, hogy amit tudunk, mindenre fel tudjunk készíteni és ne legyél elveszve az információk között.

Most két hétre mi is bezárunk, de ez idő alatt készülök újdonságokkal itt az oldalon illetve főleg a Facebook csoportunkban. Úgy gondoltam, hogy azoknak akik továbbra is bizalmat szavaznak és kitartanak amellett, hogy utazni szeretnének előbb vagy utóbb, extra figyelemmel fogok szolgálni és a lehető legjobb tudásom szerint szeretnélek elkalauzolni titeket az egyiptomi utazások rejtelmeibe. Így egy-két személyes sztorin kívül szeretnék majd írni Neked hasznos tippeket is, olyanokat amiket én fontosnak tartok az utazás során és persze a mindig aktuális híreken kívül készülök hotel értékelésekkel, útinaplókkal és ha már otthon maradunk, néhány egyszerű egyiptomi recepttel is. ?